Ez a változás különösen azokat a cégeket érinti, ahol eddig a kockázatértékelés "egy iroda, nincs veszély" alapon felületes volt — most kiderül, hogy a valódi kockázat máshol van.
Mi változott?
A 2026-os jogszabályváltozások értelmében a kockázatértékelés keretében már nemcsak a fizikai veszélyeket kell vizsgálni. Kiemelt figyelmet kap a pszichoszociális kockázatok — a munkahelyi stressz, a kiégés, a túlterhelés — értékelése, és ezzel együtt bővülnek a kockázatértékelési dokumentáció tartalmi követelményei.
Mik ezek a pszichoszociális kockázatok?
Olyan, a munkavégzésből eredő tényezők, amelyek a dolgozók pszichés egészségét veszélyeztetik:
- tartós munkahelyi stressz és időnyomás,
- túlzott vagy egyenetlen munkaterhelés,
- monotónia, az autonómia hiánya,
- konfliktusos munkahelyi légkör,
- kiszámíthatatlan munkaidő, a munka-magánélet egyensúly felborulása.
Ezek nem "puha" kérdések: bizonyítottan hozzájárulnak a kiégéshez, a depresszióhoz, a szív- és érrendszeri betegségekhez, és közvetve a balesetekhez is, mivel a fáradt, stresszes dolgozó figyelmetlenebb.
Miért fontos ez különösen az irodáknak?
Egy irodai vagy szellemi munkahelyen a fizikai veszélyek minimálisak — épp ezért ott a kockázatértékelés gyakran felületes "nincs itt semmi veszély" jellegű volt. A valóság viszont az, hogy egy irodában a pszichoszociális kockázat gyakran a legjelentősebb kategória. A 2026-os változás ezt teszi explicit követelménnyé.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A kockázatértékelésednek mostantól legalább alapszinten értékelnie kell a pszichoszociális tényezőket, és ahol jelentősek, intézkedéseket kell javasolnia. Ha a jelenlegi kockázatértékelésed csak a fizikai veszélyeket sorolja fel, az kiegészítésre szorul.
Mit csinálj most?
Nézesd át, hogy a kockázatértékelésed kitér-e a pszichoszociális kockázatokra — különösen, ha irodai vagy szellemi munkát végeztet a céged. Egy rövid konzultáción felmérjük, mi hiányzik. Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében helyszíni felméréssel, országosan online is dolgozunk.