Évek óta nagyrészt ugyanazokat a hiányosságokat látjuk vissza a magyar kis- és középvállalkozásoknál az első hatósági ellenőrzés előtt. Nem hanyagság — a legtöbb cégtulajdonos egyszerűen nem tudja, hogy mit kell mutatnia, ha jön a munkavédelmi felügyelő. A jó hír: ezek a hibák ugyanazok, ismétlődnek, és pár nap alatt orvosolhatók.

Segítünk a(z) Munkavédelmi szabályzat készítése elkészítésében — nézd meg a kapcsolódó szolgáltatásunkat.

Az alábbi lista azokra a tipikus pontokra fókuszál, amelyeket egy felügyelő az első 5 percben végignéz egy KKV-nál. Ha mindegyikre tudsz "igen"-t mondani, már a magyar KKV-k legjobb negyedébe tartozol.

1. Hiányzó vagy elavult kockázatértékelés

Ez a leggyakoribb hiba. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § kötelezően előírja: minden munkáltatónak — tevékenységtől és létszámtól függetlenül — írásban dokumentált kockázatértékelést kell készítenie. Egy fő alkalmazottal is.

Tipikus baj: van egy 2018-as sablon a fiókban, amit valaki letöltött az internetről. Az ellenőr ránéz, megkérdezi: "Tavalyi felülvizsgálat dokumentumát kérhetem?" — és vége. A kockázatértékelést évente legalább egyszer felül kell vizsgálni, és minden technológia-változtatáskor, új gép vásárlásakor vagy létszámváltozáskor frissíteni.

2. Sablonos, nem cégre szabott szabályzat

A második leggyakoribb hiba: van munkavédelmi szabályzat, de egy másik cégből másolt sablon — vagy egyenesen egy generikus, internetről letöltött PDF, amibe csak a cégnevet írták át. A felügyelő 30 másodperc alatt felismeri: ha a szabályzatban szerepelnek olyan tevékenységek vagy gépek, amik nincsenek nálad, vagy hiányoznak olyanok, amik vannak — automatikusan érvénytelen.

A cégre szabott szabályzat azt jelenti: a te tevékenységed, a te telephelyed, a te gépeid, a te dolgozóid munkaköre szerepel benne, nem általánosságok. A jó hír: ha valaki ismeri a vállalkozásodat, ez 5-10 munkanapos munka, nem hónapokat igénylő projekt.

3. Elmaradt vagy nem dokumentált munkavédelmi oktatás

Új belépőnek az első munkanap előtt kell munkavédelmi oktatást tartani, és ezt írásban — oktatási naplóban, aláírással — dokumentálni. Évente legalább egyszer ismétlő oktatás kell, és minden új technológia, új gép, új védőeszköz bevezetésekor rendkívüli oktatás.

Tipikus baj: az oktatás megvolt, de senki nem írta alá. Vagy: aláírták, de a tartalom nem felel meg az adott tevékenységnek. Egy raktárosnak nem ugyanazt kell tanulnia, mint egy irodai dolgozónak — a 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerint tevékenység-specifikus oktatás kell.

4. Egyéni védőeszközök juttatási rendje nincs vagy hiányos

Ha a munkavállalóid bárhol bármilyen védőeszközt kapnak (még csak egy pár kesztyűt is), kötelező egy EV juttatási rend nevű dokumentum, ami munkakörönként felsorolja: melyik munkakör milyen védőeszközt kap, milyen szabvány szerint (pl. MSZ EN 388 a kézvédelemnél), és milyen gyakorisággal cserélik.

Hozzá kell tartoznia egy EV átvételi nyilatkozatnak is, amit a munkavállaló aláír. Ha ez nincs meg, és valaki megsérül, mert nem volt megfelelő védőeszköze — a munkáltató felelőssége. A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet részletesen leírja.

5. Lejárt érintésvédelmi és villamosbiztonsági felülvizsgálat

Az MSZ HD 60364 szabvány és az OTSZ alapján a villamos berendezések érintésvédelmi és villamosbiztonsági felülvizsgálatát ciklikusan kell végezni — a besorolástól függően 3-6 évente. Egy ABC-üzletnek vagy egy műhelynek általában 3 évente.

Tipikus baj: az utolsó vizsgálat 2018-as, és senki nem emlékszik rá. Az ellenőr nem találja a jegyzőkönyvet, és ez automatikus jegyzőkönyvezett hiányosság. Egy villamosbiztonsági felülvizsgálat 1-2 napos munka, és 8-20 ezer forint közötti díjazás KKV-méretű telephelyen.

6. Foglalkozás-egészségügyi szerződés és vizsgálatok hiánya

A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint 1 főtől kötelező a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal való szerződés. Új belépőnek munkába állás előtt alkalmassági vizsgálat, ezt követően időszakos vizsgálat (1-3 évente, tevékenységtől függően), és bizonyos esetekben soron kívüli vizsgálat is.

Tipikus baj: van szerződés egy orvossal, de senki nem ment el vizsgálatra. Az ellenőr a vizsgálati eredményeket kéri, és ha nincs — bírság. Ez nem munkavédelmi szakember dolga, hanem foglalkozás-egészségügyi orvosé, de a kapcsolat-építést és a dokumentációt a munkavédelmi rendszer része kell, hogy összefogja.

7. Munkabaleseti jegyzőkönyv és nyilvántartás hiánya

Ha történt akár egy "kis" baleset — valaki elcsúszott, megvágta a kezét, leesett a létráról — azt a Mvt. 64. § és a 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerint munkabaleseti jegyzőkönyvbe kell foglalni, 8 napon belül. Súlyos balesetnél (kórházi ellátás, 3 napon túli munkából kiesés) hatósági bejelentés is kötelező.

Tipikus baj: "ja, volt valami tavaly nyáron, de nem jelentettük be." Az ellenőr az EVA- vagy SZJA-bevallások adataiból visszakeresi a betegszabadságokat, és ha nincs jegyzőkönyv — kérdez. Ezek a pillanatok döntik el, hogy egy ellenőrzés rutinban végződik, vagy súlyos bírsággal.

Mit jelent egy "felkészített" KKV?

Az ellenőrzés-bíró KKV-k profilja kb. így néz ki:

Ez a hat dokumentum kb. 80%-ban lefedi, amit egy munkavédelmi felügyelő az első 30 percben végignéz. Ha ezek rendben vannak, az ellenőrzés többnyire 1-2 óra, kérdés-felelet stílusban.

Mit csinálj most

Nyitva van egy elektronikus táblázat? Nézd át a fenti 7 pontot, és tegyél egy "X"-et minden olyan mellé, amire nem tudsz biztos választ adni. Ha kettőnél több X van, érdemes egy 15 perces ingyenes konzultáción átbeszélni a helyzetet — országosan dolgozunk, Debrecen és Hajdú-Bihar megyében személyes helyszíni felmérés is lehetséges.

A legtöbb KKV esetében az egész "felkészítés" 5-15 munkanapot vesz igénybe, és összesen 80-300 ezer forint körüli költségvetésből megoldható — sokkal kevesebb, mint egy első ellenőrzés bírsága.